Back 2 The Basics

A Chicane művésznév mögött egy brit zenész és producer Nicholas Bracegirdle bújuk meg. Zenei sokszínűségét lehetetlen stílusokká egyszerűsíteni, elektronikus zenét ír, de ezekben mesterien keveredik a house, trance, ambient vagy akár a drum and bass is. Már debütáló zenéje, az Offshore átütő siker lett, első szerzői albuma pedig 97-ben jelent meg "Far from the maddening Crowds" címmel.

A Saltwater 99 májusában jelent meg, és hatalmas sláger lett mindenfelé ahol hallani lehetett. A track valójában egy trance remixe a Clannad nevű ír zenekar 1982-es Theme From Harry's game c. sikerének. A remix elkészítésénél a zenekar egykori tagja, a kelta énekesnő Máire Brennan is segédkezett. A vokált együtt újra felvették, miután először az eredeti mintákból készült verziót elutasították.

A Saltwater a 6. helyig jutott az angol sikerlistákon, és a legtöbbet játszott zene lett Ibizán. 2003-ban ezt a zenét használta Belfast város egy Írországot népszerűsítő turizmus kampányban is.

Hagyd te is, hogy a füledbe másszon!

A könyökkel, állal és nyelvvel scratch-elés nagymestere a német Maximilian Lenz, vagy ahogy a világszerte ismerik: Westbam.

Emberünk nem mai gyerek már, dj karrierje a 80-as évek elején kezdődött, első saját albumát pedig 89-ben adta ki. 10 évvel később, 99-ben csinálta a Beatbox rocker-t, szóval nem az első szerzeményei közül való már, de nálam mégis ez az egyik nagy kedvenc tőle. 

I'm a beatbox rocker
and you dancing to my beat!

Íme a szerény klip Westbam atyával, és a video közben látható temérdek másával :) 

A puerto ricoi származású house dj és producer Robbie Rivera főiskolás évei óta ontja magából a zenéket, és szállítja a remixeket a legnagyobb előadóknak. Első zenéi 96-ban jelentek meg, ezt még több tucat kiadvány követte, míg az igazi áttörést a 2000-es év és a Bang! c. muzsikája hozta meg neki.

A feszes groove-okkal operáló track megjelenését követően azonnal az angol slágerlisták élére ugrott, akkoriban minden nevesebb válogatáslemezre felkerült, és a 2000-es sydney-i olimpián is előszeretettel játszották betétzenének. A Bang!-nek köszönhetően Rivera nevét mindenhol megismerték, 2 évvel később már saját kiadót alapított, és sikere pedig azóta is töretlen. Hírnevét mi sem írja le jobban, minthogy olyan előadóknak készített már remixet, mint pl Madonna, Santana, Brandy, Faithless vagy még sorolhatnám. Rengeteg művésznéven dolgozik, és igazi munkamániás. Amikor nem utazik vagy remixel, akkor is a stúdióba zárkózva a saját zenéin dolgozik.

Katt a videora, és készülj az energia bombára!

A Greece 2000 c. masszív trance támadás elkövetéséért egy holland duó a felelős. A track-et 97-ben írták a srácok, és hosszú ideig pörgették a djk Európa szerte. Miután a klubokban már mindenki fújta a dallamot, a nemzetközi toplistákon is sokáig volt bérelt helye.

Az fromáció eredeti neve "Three Drives On A Vinyl", amivel arra próbáltak utalni, hogy az úriemberek egyszerre 3 lemezjátszón is képesek pörgetni a jobbnál jobb zenéket. Viszont a határozatlan névelő miatt eléggé értelmetlenre sikeredett ez a név, amit javítani akartak azzal, hogy a hármast hangsúlyozva számmal írták egy időben (3 Drives On A Vinyl). Aztán mikor megunták a sok tévesztést, magyarázkodást, gondoltak egyet és szimplán lerövidítették az egészet Three Drives-ra. Nem hibáztathatjuk őket :) 

Kernkraft 400: az elkövető a német techno-elektro project, a Zombie Nation mögött megbúvó Florian Senfter (Splank!) és 99-ig Emanuel Guenther is. Senfter, vagy ahogy manapság ismerjük, John Starlight aktívan dj-zik. A Zombie Nation alteregóval a mai napig is vállal live fellépéseket, a produkciót mindig titokzatosság övezi, de zenéjével alapjaiban rengeti meg a táncparketteket.

Az 1999-es megjelenése után nem sokkal a "Kernkraft 400" klubhimnusszá nőtte ki magát szerte Európában, a gyors sikerhez azért nagyban hozzájárunk az is, hogy Dj Hell International Gigolo kiadójánál jelent meg a lemez. Azt viszont kevesen tudják, hogy a fő témát egy 1984-es Lazy Jones c. Commodore 64 játék zenéjéből kölcsözték.

A német cím lefordítva gyakorlatilag "Atom Energia 400", amiről Starlight azt nyilatkozta, hogy ha tudta volna, hogy ekkora népszerűséget ér el a track, választott volna valami barátságosabb nevet.

Táncosnőkkel turbózott teleshop klipp atom szoláriummal, még Horst Fuchs is megirigyelné :)

A detroiti Underground Resistance kiadó szekere már robogott amikor a 90-es évek végén Dj Rolando alias The Aztec Mystic is csatlakozik a csapathoz. Az úriember pedig 99-ben ír egy olyan fantasztikus techno slágert, ami pár hét alatt meghódítja

 világszerte a klubbokat, és minden valamirevaló dj lemezestáskájában hosszú időre bérelt helyet kap. Ez a "Knights Of The Jaguar", ami Rolando-t is elindította a világhírnev felé. 

 Az a Kevin Saunderson, akinek a neve mára egyet jelent a detroiti techno hangzással, zenélt ám másfélét is. 1987-ben Paris Gray-el kézenfogva alapították az Inner City formációt mellyel sikeresen ostromolták az angol és amerikai listákat egyaránt. 

A fülbemászó Good Life c. zenéjük 88-ban jelent meg. Érdekesség, hogy Saunderson is szerepelni akart a saját klippjében, de nem tudta, hogy mégis mivel, ezért úgy döntöttek, hogy ő futni fog :) hogy hová, azt meg döntse el a néző :)

lyrics

Ha hétfő, akkor Blue Monday!

A legendás manchesteri New Order formáció megalakulása egy tragédiához kötődik. Az akkor hatalmas népszerűségnek örvendő punk Joy Divison banda énekese, a betegeskedő Ian Curtis 1980-ban öngyilkos lett, az együttes tagjai pedig új néven és új stílusban alkottak tovább. Zenéjükben nagyszerűen ötvözték a diszkó zenét a new wave elektronikával, megalkotva ezzel egy azt a hangzást, ami méltán tette őket a 80-as évek egyik legismertebb angol csapatává.

A club-orientált Blue Monday 83-ban született, és lehet-e annál sikeresebb, minthogy ő minden idők legtöbb számban eladott kislemeze. 

Nézd a zombi kutyát és énekeld: Tell me now, how do I feel! :)

Ha a Yeke yeke-re azt mondtam, hogy megszámlálhatatlan remix készült belőle, akkor mit mondhatnék a Plastic Dreams-re? Van aki ezt a zenét még nem hallotta valamilyen formában? Kizárt!

Ez itt az eredeti himnusz egyenesen 92-ből! (hiába ír a jútúb 93-at)

Na ez sem egy mai darab, sikít a képről a 80-as évek eleje...
fülbemászó kanadai szintipop egészen pontosan 83-ból, ezt a dallamot még öregkoromban is fütyülni fogom :)

The wind, the birds, the love, the air... volt egyszer egy tavasz 96-ban.

Nah, na na na nah,
Na na na nah, na na nah, na na nah,
Na na na nah

Ennyi!

98-ban Thomas Bangalter (aka 50% Daft Punk) kiemelte a fő témát egy 81-es kedvencéből, írtak rá egy laza vokált, hogy aztán 2 társával a felhők tetején ufó maszkban csépelhesse a szintit, minden idők egyik legnagyobb lemezeladását produkálva ezzel Angliában. 
A cím abszolút rendben van: tényleg jobban szól így a zene :D

Az első és egyik legismertebb Faithless nóta az Insomnia, az álmatlansággal küszködő Maxi Jazz-től és Sister Bliss-től. Tudom hogy nem mai darab, de valahogy meg sem gondoltam volna, hogy ez is már elmúlt 14 éves, idén már elballagott az általánosból (1995-os születésű).

A hivatalos videoklippet a jútúb nem engedi beágyazni, úgyhogy most az indavideo játszik.

Ismerős az a refrén hogy "Bi sounkouroun lou la donkégna ah ah", na mondd valamit?

És ha azt mondom, hogy Mory Kante?

A guineai úriember 87-ben összehozott egy olyan zenét (ma világzenének hívnánk), ami afrikából indulóként először diszkó sláger tudott lenni, és nem is akármilyen sláger. Egymilliónál több eladott példány, és az európai slágerlisták hosszú távú kibérlése. Az azóta eltelt több, mint 20 év alatt megszámlálhatatlan remix és feldolgozás készült belőle, valamelyik verzióját a mai napig hallhatjuk bulikban. Mr. Mory Kante ezt a sikert próbálta, de azóta sem tudta túlszárnyalni... őróla már úgyis ez lesz az első beugró dallam mindenkinek :) 

A tovább mögött segítségként egy lyrics, ha esetleg valaki énekelni is próbálná közben:

Ok! Party people in the house!

Filóztam mi legyen az első bejegyzés, amivel meg lehet adni a csapásvonalat, aztán ez ugrott be. Külön poén, hogy az első bejegyzésben áradoztam a klippekről... na ennek nincs :) vagy legalábbis a jútúbon nincs

A house nagyágyú Armand van Helden 94-es muzsikája igazi lépegetős zene volt már a maga korában is, álljon itt nyitózeneként!

Mára már nyugodtan nevezhetjük klasszikusoknak azokat a 90-es (néha 80-as) évekbeli és ezredforduló környéki house-trance-techno zenéket melyek nélkül akkoriban nem létezett buli... az akkor ezeket hallgató korosztály pedig lassan de biztosan felnőtt.

Hála a youtube-nak és videomegosztó társainak tele van a net ezekkel a zenékkel és a hozzájuk tartozó klippekkel. Mivel akkoriban nekem nem volt alap a német vivá vagy az emtíví, ezek közül sok klipp az újdonság erejével hat, és hatalmas fless, hogy a jól ismert dallamokhoz képi tartalom is van :)

Gyakorlatilag a web2.0nak köszönhetően második fénykorukat élik ezek a zenék, szinte nincs olyan hónap, hogy valamerre ne lehetne "Classic party"-nak kikiáltott bulik plakátjaival találkozni

Ez egy videokkal telepakolt blognak indul, meglátjuk életképes-e. Aki ismeri a zenéket annak azért, akik nem, annak meg pont azért! :))